Farsang 2012

Szeretettel várjuk

a rumi rajki istván ámk

iskolásainak


 farsangolására.

február 10-én pénteken

14.00 órakor a felsősök

február 18-án szombaton

15.oo órakor az alsósok

mutatkoznak be.

Helyszín: Rumi MŰVELŐDÉSI HÁZ NAGYTERME

Dök

Nyári tábor (Vasvár, 2011. július 4-8.)

2011. július elején 2. osztályunk nyári táborozáson vett részt Bozi Jánosné vezetésével Vasváron.

Hogy éreztük magunkat? Miért fontosak és hasznosak ezek a programok?

Íme, néhány részlet a kis táborozók írásaiból:

„Eljött a nagy nap. Izgatottan készültem aznap reggel, hiszen első táboromba készültem.”

Megérkeztünk az iskola elé, ahol osztálytársaim gyülekeztek. Jó volt találkozni velük, tudni, hogy egy hetet együtt tölthetünk. Végre megérkezett a tanító néni, bepakoltunk, s végre elindulhattunk! Boldogságot éreztem, de bevallom féltem is. Vasvár felé közeledtünk, a szívem egyre jobban dobogott. Végre megérkeztünk. Elfoglaltuk a szobánkat, izgatottan pakolgattunk. A tanító néni felvázolta, mi fog történni. Játékosan felfedeztük a helyszínt. Hamar eljött az első este. Bevallom nehéz este volt. Sokunkra rátört a honvágy. Vigasztaltuk egymást, s észre sem vettük, elaludtunk. Minden reggel tornával kezdtük. Rengeteget fürödtünk, számháborúztunk. Esténként a közös vacsorák jó hangulatban teltek. Eljött az utolsó este, szépségversennyel koronáztuk a hetet. Rengeteg élményben volt részünk. A hazaindulás is izgalommal tel, jó volt újra anyát látni, hozzábújni. Remélem, még sok ilyen táborban vehetek részt!”

                                                                                                  (Gerencsér Fanni)

„Az egyik nagy élményem a számháború volt, ahol a teljesítményemért oklevelet kaptam. A bátorságpróbán is szívesen részt vettem volna, de sajnos időközben elaludtam. A tábor ideje alatt az időjárás is kedvezett, így minden nap tudtunk fürödni. Minden nap lehetőségünk volt focizni, tollasozni, pingpongozni, teniszezni, kinek mihez volt kedve. A tévénézésre nem volt lehetőségünk, de így utólag visszaemlékezve több időt lehettünk együtt                        az                                   osztálytársaimmal.”

                                                              (Tamás Dominik)

„Nagyon jó volt együtt lenni az osztálytársaimmal, jobban megismertük egymást és én önállóbb lettem, mert nem voltak ott a szüleim, akik segíthettek volna.”                                                        (Imre Viktória)

„Öt napot voltam a táborban és nagyon jó volt. Azért is, mert a barátaimmal lehettem egy szobában, ahol jól eltöltöttük az időt. Nevettünk és beszélgettünk. A Sas, róka, nyúl nevű játék volt a kedvencem ….A másik kedvenc időtöltésem a fürdőzés volt.”

                                                                                                (Horváth Fanni)

„…már az első délután fürödtünk, miénk volt az egész strand. Este a tábortűz mellett szalonnát és kolbászt sütöttünk. Éjjel őrségben álltam a Barnussal, a Vikivel és a Krisztivel. Elég fárasztó volt, de kibírtam. Másnap reggeli tornával kezdődött a nap Dorina irányításával. A tanár néni ekkor még valószínűleg egy kicsit lustálkodott. A szobaellenőrzés nem tetszett annyira, mert a fiúk nem a rendrakásról híresek. Minket nem zavart a rendetlenség, csak a tanár nénit…. Az éjszakai bátorságpróbától mindenki tartott. Elég félelmetes volt sötétben egyedül végigmenni az utcán, ráadásul a Gábor ijesztgetett is minket…A kempingben este szépségversenyt rendeztünk, ahol a „lányok” között én, Kondics Krisztina lettem a legszebb.

 Sokat nevettünk a mókás jelmezeken, mert a fiúk a lányok, a lányok a fiúk ruháiba bújtak….Hazainduláskor mindenki kicsit szomorú volt, mert még szívesen maradtunk volna pár napot.”                                                                                                                                                                                                                              (Kondics Krisztián)

„…Nagyon jó programok voltak, és végig jól éreztem magam. Volt tisztasági verseny, bátorságpróba, szépségverseny, úszásverseny, városnézés és sok kirándulás is. A programok után sokat fürödtünk a strandon minden nap. A legjobban a szépségverseny tetszett, mert nagyon sokat nevettünk a társaimmal, és úgy érzem, hogy jobban megismertem őket. A lányok fiúknak, a fiúk lányoknak öltöztek be. A fiúk nagyon viccesen néztek ki. Ez a táborozás nagyon emlékezetes volt számomra. A legkedvesebb élményem az, ahogy együtt nevettünk a társaimmal és éreztem, hogy igaz barátaim és engem is szeret mindenki.”

                                                                                                              (Kovács Vanessza)

„Minden reggel tornával indítottuk a napot. A tábor ideje alatt különböző programokon vettünk részt, mint például számháború, Sas-róka-nyúl,

szépségverseny bátorságpróba. Meglátogattuk a Helytörténeti Múzeumot, és a jó időjárásnak köszönhetően minden nap elmentünk a tábor melletti fürdőbe. Sokat játszottunk a tábor udvarán, hétfőn szalonnát is sütöttünk. Esténként őrt álltunk a kapuban.”

                                                                                                    (Vass Viktória)

„A tanár néni barátnője fincsi lángost sütött! Hát a szobák kicsit rosszak voltak, de mi szépen kitakarítottuk őket.”                                                          (Szabó Júlia)

„Sajnos az első estém nem jól sikerült, mert fájt a fejem és a szüleim is hiányoztak. Másnap nagyon jól éreztem magam. Sokat játszottunk, Főleg a Sas, róka nyúl játék tetszett a legjobban, és az éjjeli őrség is nagyon jó volt. Sajnos szerdán haza kellett jönnöm, mert beteg lettem. Nagyon szomorú voltam. Remélem, jövőre is lesz tábor!

(Christoph Dávid)

SULIHÍREK

-     OKTÓBERI MEGEMLÉKEZÉSEK

Október 6.

       Ebben az évben az Aradi-vértanúkról való megemlékezés keretében iskolánk harmadik osztályos tanulói adtak műsort. A diákok kitettek magukért, hiszen egy elképesztő komolyságú, mégis élvezhető előadást nyújtottak. Idén sem maradhatott ki a mécsesek meggyújtása, amely emelte az ünnep fényét.

                                                                                                          Piri Melinda

Október 23.

A megszokott módon az idei évben is az irodalmi színpad előadása keretében került sor a forradalomról való megemlékezésre. Zenével, tánccal, versekkel varázsolták elénk a tanulók az akkori eseményeket.

                                                                       Piri Melinda
 SZENT MÁTON-NAP

Az idei évben is megrendezték tanáraink a németesek körében nagy népszerűségnek örvendő Szent Márton-napot. Második osztálytól nyolcadikig kicsik és nagyok egyaránt részt vettek az ügyességi játékokban, majd valamennyien lampiont is készítettek, amellyel az esti órákban fel is vonultak. Azok a csapatok, akik a versenyszámokban brillíroztak – a fogak elrontása érdekében - sok-sok finom cukorral gazdagodtak. Akik nem voltak olyan ügyesek ,sem búsultak, hiszen mindenkinek jutott elég a tanát nénik cukorkészletéből.

                                                                                              Piri Melind

EGÉSZSÉGNEVELÉSI HÉT

JÓGA

            Az egészségnevelési hét keretében egy plakát hívta fel a figyelmemet az iskolában egy érdekesnek tűnő programra, a jógára. Nagyon kíváncsi voltam, vajon mi lehet ez, ezért elmentem a Kultúra Házába.

            A jógaoktató már ott várt minket a tanár nénikkel együtt. Amikor minden érdeklődő diák megérkezett, elkezdtük a jógázást. Az elején meg kellett ismernünk a légző gyakorlatokat, a jógalégzést. Utána több gyakorlatot is elvégeztünk, melynek nagy része egyszerű volt, de bizony volt köztük olyan is, amelyet csak a nagyon hajlékonyak tudtak elvégezni. Tudnunk kellett egyensúlyban tartani a testünket, mégpedig kezdetben úgy, hogy kinéztünk a teremben egy pontot, és csak azt figyeltük a gyakorlat végéig. Aztán kezdődött a relaxálás. Mindenki egy szép rétet képzelt el, amelyen egy hatalmas fa állt. A fa ágán ült egy aranytollú rigó, akitől bármit kívánhattunk. A relaxálásnak, sajnos hamar vége lett, ezért vissza kellett jönnünk a valóságba. Én nem hittem volna, hogy a jógától valóban sokkal nyugodtabb lehetek! 

            Mikor hazaértem, nem tudtam senkire se haragudni, és a házi feladataimra is sokkal jobban koncentráltam. Nagyon örülök, hogy elmentem, és kipróbáltam a jógát!

  

                                                                                                            Kondics Eszter

Megkérdeztük

Megkérdeztük iskolánk néhány tanulóját,

ők mit is gondolnak, mi az a boldogság.

 Egészen meglepő eredmények születtek.

Az a lelki béke, ami valami jóból fakad. Az igazi az, ha másnak adunk, abból lesz szeretet és igazi boldogság.

Czinder Levente

Az a boldogság, amikor az emberek szeretik egymást.

Horváth Richárd Csaba

Ha mindenki nevet, és együtt vacsorázunk. A boldogság olyan érzés, mikor azt kapod, amire vágysz.

Katona Dorina

Szerintem a boldogság nem csak a pénz. Ha valaki boldog, annak többféle oka lehet: egy jó jegy, egy ajándék vagy csak egy mosoly.

Oláh Panna

A boldogságot akkor érezzük, amikor adunk vagy kapunk. És akkor is, ha valami jó történik velünk vagy másokkal.

Krizsán Júlia

Boldogság mindig ott van, ahol kell.

Kovács Dorottya

A boldogság szerintem az, hogy valakinek örömet szerzünk.

Zergi Dániel

Sokféleképpen lehetünk boldogok. A gyerekeket még csak az teszi boldoggá, hogy kapnak egy játékot. Később, ahogy felnőnek, meglátják olyan apró dolgokban is az örömöt, amiben, gyerekkorukban még nem is tudták, hogy ilyen is szerezhet boldogságot.

Kondics Eszter

Az a boldogság, amikor adunk valakinek valamit, és ő boldog lesz, és mi is boldogok leszünk.

Nagy Dávid

Valakinek az jelenti a boldogságot, ha együtt élhet valakivel élete végéig.

Ferenczi Mercédesz

Minden ember keresi a boldogságot. Minden ember ezért küzd. Sokféleképpen „megszerezhető”, mert minden ember akar valamit, és azt hiszi, ha azt eléri, eléri a boldogságot is.

Máté Dávid

Szerelem. Házasság. Jó kapcsolat. Nevetés.

Horváth Kamilla Virág

Ha valaki örül valaminek.

Ha adok ajándékot.

Ha kapok egy jó jegyet.

Ha sok csokim van.

Erdős Bernadett

A boldogság az, amikor valami jót cselekszünk.

Dóka Xénia

Ha másoknak adunk ajándékot, és örülnek neki, akkor mindenki boldog.

Szentgyörgyvári Ivett

A matematika versenyen nagyon jól szerepelt az 5. osztály, és a tanár úr nagyon boldog és büszke lett az osztályára. Dicséretben részesült mindenki, és a tanár úr lett a legboldogabb.

Suborits Zsófia

Ha valakit megajándékozunk, annak a boldogsága megmelengeti a szívünket.

Piri Gábor

A boldogság a lélek legszebb állapota. Minden emberben ott rejtőzik a boldogság csodája, és bárki lehet boldog, mert akinek szívében ilyesfajta öröm lakozik, az a leggazdagabb a világon. Lehetsz bárki, a boldogság megtalál, még ha nem is keresed, mert mindenkinek van egy olyan dolog az életében, amitől melegség önti el a lényét.

                            Piri Melinda  8.o.

Móricz kuldusa

Ma reggel furcsa módon a temetőben ébredtem – mondjuk ez még nem is lett volna olyan különös, mert sokat jártam a feleségem sírjához -, de egy hatalmas gödörben feküdtem. A sírásó ébresztett fel legszebb álmaimból:

- Uram! Keljen föl! Mindjárt itt lesznek a gyászolók és kezdődik a temetés, de tudtommal nem a kendé.

            Mit volt mit tenni, kerek hét perc alatt sikerült kimásznom onnan és elsiettem. Azt nem tudom miért, de a faluvégi kocsma felé vettem az utat, hogy kiderítsem miért voltam én abban a gödörben.

            Az a kapzsi kocsmáros szívélyesen fogadott, mert azt hitte ma is, van néhány krajcárom, ugyanis fény derült rá, hogy tegnap este csúnyán becsiccsentettem hét egész krajcárból. Amint rájött, hogy nincs nálam alamizsna, jobb helyeken nem használatos szavakkal küldött el. Ekkorra már kezdett tisztulni a kép, már emlékeztem néhány történésre a tegnapi napból.

            Előző nap reggel kedves barátomnál ért a pirkadat, egész éjszaka vigadtunk. Azt hiszem, kaptam tőle kilenc krajcárt, mondván: „Nehogy éhen halj következő találkozásunkig.” A komámtól a kocsmároshoz vezetett utam, de akkor nem maradtam túl sokáig, mégis egy krajcáromat elköltöttem. Enyhe alkoholmámorban indulta koldulni.

            Becsöngettem minden házba, de hát a koldusélet nehéz, főleg ilyen szegény falucskában. Itt csak a kocsmáros meg az uzsorás gazdag, de azok olyan kapzsik, hogy magának Jézusnak sem adnának pénzt, ha kérne tőlük. Elértem a falu végére, ahol csak a Soósék laktak, de ők se voltak gazdagabbak, mint én azonban mégis szerencsét próbáltam. A drága Soósné nyitott ajtót, én pedig belekezdtem mondókámba:

-      Jaj! Kedves asszonyom! Láthassa rajtam kend milyen nyomorúságos sorsot osztott rám a Jóisten. Segítsen rajtam, szánjon meg egy-két krajcárral, nem többel! – mondtam. Ez a kedves hölgy pedig rám nevetett, majd beletódult.

-      Hagyja el, jóember – mondta -, ma egész délután itt heverek, mert nincs egy krajcárom a félfont szappanhoz, hibádzik az árából.

Rábámultam.

-      Egy krajcár? – kérdeztem.

-      Hát.

-      Adok én.

-      No még csak a kéne, kódustól alamizsnát.

-      Hadd el, lányom nekem nem hibádzik. Nekem mán csak egy hibádzik, a kapafőd. Avval minden jó lesz.

A kisfiú kezébe adtam a krajcárt, s nagy hálálkodással eldöcögtem.

     - Na, hála légyen – szólt utánam Soósné -, szaladj hát…

Nem tudom miért, de valami különös rosszat éreztem ennél a háznál. Szegény asszony igencsak betegesen nézett ki, mint aki haldoklik.

            Azt hiszem innen megint a kocsmába mentem. Nem értem, hogyan történhetett, mert hét krajcárból embert még nem láttam berúgni. Talán jobb is, hogy nem emlékszem.

            Az azonban nagyobb baj, hogy nem tudom mi lesz velem, mert se pénzem se egészségem, talán nem véletlenül keveredtem a temetőbe…

        Piri Melinda  8.o.

RAJZÓRA

Kinga gyönyörű kislány volt. Hosszú, ébenfekete haja csak úgy lobogott a szélben. Bátyját  Marcinak hívták. Kinga az osztálytársaival ellenben nem igazán szeretett iskolába járni, ezért jó nagy volt a különbség közte és a többi kisdiák között. Az utcában, ahol ő lakott, több barátnője is akadt, ezért nem árválkodott.

Csak egy dologtól tartott nagyon Kinga, mégpedig a rajzóráktól és Piroska nénitől, a tanárnőtől. Amikor meghallotta azt a mondatot, hogy „Rajzold le a mesét!”már nagyon szomorú lett. Nem ment neki a rajzolás, csúnyácska rajzok születtek. Az édesanyja hiába biztatta, hogy ne féljen, egyszer igazi remekműveket fog ő is alkotni! Piroska néni meg egy hárpia volt. Folyton ordibált, és Kinga szerint, utálta a csúnyán rajzolókat, így Kingát is. Egy nap éppen rajzórán festeni kellett. Mindenki egy számára kedves élményre gondolt, és megpróbálta a fehér papírlapon valamilyen formában megjeleníteni. Kinga azonban kiborította a festéket!

A padló tele lett apró színfoltokkal. Kinga megmerevedett, és várta, hogy valaki csak megsajnálja, és segít feltörölni a padlót, de nem nagyon jött a segítség. Csak ronda beszólásokat kapott a társaitól:

- Mi van, te színvak! Nem látod, hogy csupa festék miattad a padló! Piroska néni már majdnem üvöltözni kezdett, amikor Kinga felállt. Még volt benne annyi merészség ebben a kínos pillanatban, hogy feltegye a kezét és nem hagyja magát:

- Bocsánat, véletlen volt. Kérem, ne haragudjon!

Néma csend lett. És Piroska néni sem kezdett el üvöltözni, hanem segített a festéket feltakarítani. Kinga már nem félt. Piroska nénit pedig igazán kedvesnek látta.

        Suli után Kinga nem a tévé elé ült le, hanem az „Itt a Színpad” című versmondó versenyre gyakorolt. A gyakorlás után pedig elhatározta, hogy rajzol valami szépet, Kingásat, Piroska néninek.

Kondics Eszter 5. o.

Viccek

Móricka nagyon boldog, hogy ma van karácsony. Megkérdezi anyját
-Ugye, nagyon sok ajándékot kapok?
-Nem hallottál még arról, hogy sokkal jobb adni, mint kapni?
-Jó akkor adjál!!!

Tisztelt lakótárs! A közelgő karácsonyi ünnepek miatt kellemes húsvéti ünnepeket és boldog újesztendőt kívánok!

- Szia, drágám, hallom, letartóztatták a férjedet.
- Igen. Az idén túl korán kezdte meg a karácsonyi bevásárlást.
- Hogyan? Hiszen már majdnem Karácsony van!
- Úgy értem, mielőtt még az üzlet kinyitott volna...

Karácsonykor a nagymama vízipisztolyt ajándékoz az unokájának.
A lánya dühösen fordul a nagyihoz:
- Anya, hogy vehettél neki ilyen ajándékot?!
Már nem emlékszel, mennyire dühös voltál, amikor a vízipisztolyunkkal
mindent összefröcsköltünk?
A nagyi elmosolyodik:
- Dehogynem, nagyon is...

IFJÚ PETŐFIK

Máté Dávid :Tompa

Tompa volt ki megrázta a világot,

üggyel-bajjal rosszra tántorodott,

mindig mindent elrontott,

a neve is egyhangú volt.

Történt egyszer, hogy ment a piacon,

friss hús szaga terjedt ott,

megkívánta,

de sajnos egy garasa sem volt.

Pénz híján azt kérdi,

vajon hitelbe elviheti,

szegény arcán máig ott a nem,

de biztos majd kiheveri.

Disznóbb mint ti,

a lakása tiszta kupi,

neki így jó,

hisz jó így otthon.

Ennivalóval nincs gond.

sütöget, főzöget jól,

már mint rosszul,

 s ő lesz a sült nem a libacomb.

Csodálom a kitartását,

eredetiségét, a sok mulasztását,

feledékenységét, bénaságát.

De nem mondtam az otthonát!

Három emelet, húsz meg nyolc szoba,

Álljunk meg egy pillanatra!

Nyílván kérditek, hogy lehet,

hisz tompa béna Tompa,

viszont a király kedvence,

udvari bolondja!

 

Máté Dávid:   Utca

Valahol mélyen vidéken,

Városban vagy faluban,

Össze vagy vissza,

Ott tekereg egy utca.

Egyenesen vagy görbülve,

Tekeregve vagy cincálva,

Hosszasan röviden,

Ott megy egy utca.

Tanyától falura,

Városról országba,

S határon túl,

Ott kúszik az utca.

Kettőről négyre,

Hatról nyolcba,

S így négyre

Tántorog az utca.

Azért van ott,

Mert jó hogy ott van,

Tessék használni,

Hisz azért vándorol az utca.

Barát az utca,

Segít téged utazni,

Vagy ha csak ki akarsz menni,

Egyet kettőt fordulni.

Nem köszönünk,

Nem beszélünk vele,

Pedig ott van mikor sétálsz,

Veled megy bárhova-valahova.

 Szekér, ló és sok más megy rajta,

Körbe forogva,

Másnapi szállóban,

S hosszú úton.

Kíséri őket messzebb mint gondolod,

Valahova másvilágra,

Kísérjen téged is,

Bátran oda,

Hol megtalálod

saját utad.

                                                                                                   

Kondics Eszter :Téli vers

Felvesszük a bundás pulcsit,

Fodros sálat, vastag zoknit,

Feljebb kerül, rövidnadrág,

Tarka trikó, színes szandál.

A nap korán nyugodni tér,

A Hold veszi át égi helyét,

Mi meg bent ragadunk,

Beszélgetünk, olvasgatunk.

Majd az éjszaka csendjében,

Hullni kezd újra a fehér hó,

S befedi az egész tájat,

Ez a csillogó, gyönyörű takaró.    

Lehull a fehér hó,

Megérkezik a Télapó.

Gyúrják a sok hógolyót,

Letörik a jégcsapot.

Otthon tüzel a kandalló,

Meleg is van, és ez nagyon jó!

Csúszik az út is,

S domboldalról a szánkó is.